Összefogtak a barcsiak, „enyhe” volt a megtorlás

Megtelt az Arany János Általános Iskola aulája a városi megemlékezésre. Az eső ellenére sokan eljöttek, hogy leróják kegyeletüket az 1956-os forradalom 58. évi és a Magyar Köztársaság 1989.évi kikiáltásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepélyen.

Rózsás Márton a Dráva Muzeális Közérdekű Kiállítóhely munkatársa ünnepi beszédében hangsúlyozta: igazán erőszakos cselekmény a faluban ekkor nem történt. Abban az időben a hírközlés lassúsága miatt több napos késéssel érkeztek a fővárosi forradalmi hírek Barcsra. „Minden településnek megvolt a maga forradalma, s a forradalom annyi féle volt, ahányan részt vettek benne. De volt, mégis ami összekötötte őket, ez a független nemzet, a megszálló hatalomtól, a diktatúrától mentes ország iránti akarat volt. Sajnos őszinte lelkesedéssel vállalt áldozatuk hiábavalónak bizonyult.” – mondta Rózsás Márton. A nagyhatalmaktól segítséget váró Magyarország forradalmával magára maradt.  Részint a szuezi válság miatt a Nyugat nem nyújtott segítséget a szabadság, a forradalmi eszmék megvalósításához. Barcson sem maradtak el a megtorlások, de a beidézett tanúk – a fennmaradt periratok alapján – saját biztonságukat is kockáztatva igyekeztek védeni a barcsi forradalmárokat. Közülük többen így is 4-7 éves börtön kaptak az októberi eseményekben való részvételért. Az utókor sokkal tartozik még. Az ünnepi szónok elmondása szerint sok dokumentum ma is feldolgozatlan a szabadságharc idejéből. „Legyen ez az ünnep úgy a jobb, mint a baloldal ünnepe, s legyünk büszkék erre a történelemformáló nagy eseményre.” – mondta Rózsás Márton.

Az ünnepi beszédet követően a Széchényi Ferenc Gimnázium 10. évfolyamos tanulói ünnepi műsort adtak elő. Párhuzamot vonva az 1848-as eseményekkel idézték fel az ’56-os szabadságharcosok követeléseit. Nemzetiszín szalagokkal jártak táncot Oláh Ibolya Magyarország című dalára, de a Kárpátia együttes „Az én apám 56-ban” című dala is helyet kapott az összeállításban. A fináléban a magyar lobogó mellett a gyászt jelző fekete zászló is helyet kapott az emlékezésben. A forradalmat máig jelképező lyukas lobogót a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselője emelte a diákokkal közösen a magasba.

A koszorúzást elmosta az eső, de a társadalmi szervezetek virágait elszállították a kopjafához. Többen a rossz idő ellenére is lesétáltak és személyesen rótták le kegyeletüket a mártírok barcsi emlékművénél.

/P.R./