Ne fogyasszunk mosatlan erdei termést, növényt

A Drávasík, Zselic és a Balaton környéke is fertőzött azzal a galandféreggel, melynek jelenléte az elmúlt években Európa-szerte ugrásszerűen megnövekedett, és felelős a potenciálisan halálos humán alveoláris echinococcosis parazitás fertőző betegség előfordulásáért.

Egy Somogy és Baranya vármegyét érintő kutatás eredményeiből most kiderült, hogy a betegséget okozó Echinococcus multilocularis galandféreg terjesztésében a rágcsálófajok és a ragadozó kutyafélék (pl. rókák, aranysakálok) egyaránt érintettek. Első lépésként ők fertőződnek meg a környezetbe kikerülő petékkel, majd a fertőzési lánc végén a mosatlan, nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával kerülnek a végleges gazdák szervezetébe. Ugyanis az emberi megbetegedések a féregpeték véletlen lenyelésére vezethetők vissza.

Bár a betegséget okozó galandféreg elterjedése alapvetően a hideg és mérsékelt klímához köthető, az utóbbi években egyre több humán megbetegedést regisztráltak Európa melegebb, szubmediterrán régióiban, így Magyarországon is. A MATE Kaposvári Campusán működő One Health Munkacsoport eddigi vizsgálataiból az is kiderült, hogy a melegedő klíma ellenére a Somogy vármegyében található róka- és aranysakál-populációkban is egyre magasabb a fertőzöttség. 2021 és 2022 között például 197 róka és 194 aranysakál közül 71 egyedben bizonyították a galandféreg jelenlétét.

Eredményeik igazolták, hogy a vizes élőhelyek előfordulása fokozza a ragadozók fertőzöttségi kockázatát, míg az éves csapadékmennyiség és annak kiegyenlítettsége csak egyes területeken járul hozzá a betegség fennmaradásához. Az adatok térbeli ábrázolása igazolta, hogy a vizsgálatba vont térségben három magasabb kockázatú terület azonosítható: a Drávasík, a Kaposvártól délre elhelyezkedő Zselic és a Balaton déli partja.

Műsorajánló

Tekintse meg a HÍD TV legfrissebb videóit!

Gorján Method - egy életmód, mely generációkat inspirál

Képújság

Legfrissebb hirdetéseink!