A mai Vízkereszttel véget ér a Karácsonyi ünnepkör

Krisztus megkeresztelkedését, a napkeleti bölcsek az újszülött Jézusnál tett látogatását és a kánai menyegzőt ünnepeli a katolikus egyház január 6-án, vízkeresztkor.

Az ünnep eredeti neve epifánia, a görög szó azt jelenti, hogy megjelenés. Vízkereszt ünnepe arra emlékezteti a keresztényeket, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent, eljött az emberek közé és elhozta az üdvösséget. A 4. század elejétől kezdődően lett ez a nap liturgikus ünneppé, amely gyorsan elterjedt előbb Keleten, majd Nyugaton. Az ünnep elsődleges témája Keleten Krisztus keresztsége, Nyugaton a háromkirályok látogatása lett. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, és ebből a hívek is hazavihetnek. Egész évben ebből merítenek kereszteléshez és más szertartásokhoz, ahol szenteltvizet használnak. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. Ehhez kapcsolódik a házszentelés vagy lakásszentelés hagyománya, ekkor a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. A vízkereszt, amellett, hogy a karácsonyi ünnepkör vége, egyben a hamvazószerdáig tartó farsang kezdete is. Január 6-tól kezdetét veszi a mulatozás, a móka, a maskarázás. Régen az esküvőket is ebben az időszakban tartották, mert a húsvéti böjt időszakában már tilos volt vigadozni.

Műsorajánló

Tekintse meg a HÍD TV legfrissebb videóit!

Barcsi Krónika 2019. december 2.

Képújság

Legfrissebb hirdetéseink!