Kaposváron jelentették be, hogy mivel bővült a kulturális örökség szellemi jegyzéke

A csárdás, a verbunk tánc, a magyar népi vonós zenekari formáció, a tojásírás hagyománya, a nagykunsági gyapjúhímzés élő gyakorlata került be idén a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.

A jó megőrzési gyakorlatok regisztere a Népművészeti Egyesületek Szövetsége tevékenységében zajló népi kézműves szakmai tudás átörökítésének modelljével bővült - jelentette be a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkár Kaposváron pénteken. Fülöp Péter a kulturális örökség napjai programsorozat országos megnyitóján emlékeztetett rá, hogy az UNESCO jegyzékében négy magyar vonatkozású örökség, a mohácsi busójárás, a matyói népművészet, a magyar solymászat és a kékfestés, a nemzeti örökség jegyzékében pedig az öt újabbal együtt immár negyven elem szerepel. Tuzson Bence Kaposvárt Magyarország egyik kulturális fellegváraként említette, amely megmutatta, hogy a múlt tisztelete mellett miként kell a jövőbe nézni. Példaként hozta fel, hogy a somogyi megyeszékhelyen az országban az elsők között volt vízvezeték, aszfaltos út, közvilágítás, és Németh István néhai polgármester vezetésével az ország egyik legszebb településévé vált. Úgy vélte, hogy a mai kaposváriak elődeik méltó örökösei, jelenleg egy 189 milliárdos fejlesztési programot valósítanak meg a városban. Szita Károly, a somogyi megyeszékhely polgármestere kiemelte: Kaposvár tíz éve tartó városrehabilitációja keretében megújult a Szivárvány Kultúrpalota, új fürdő, több sportlétesítmény, kulturális központ épült, átalakult Rippl-Rónai József festőművész háza és parkja.

Fotó: kaposvarmost.hu

Műsorajánló

Tekintse meg a HÍD TV legfrissebb videóit!

Gorján Method - egy életmód, mely generációkat inspirál

Képújság

Legfrissebb hirdetéseink!