Vadkár miatt elpusztulhat a magyarság történelmének egy része

Vészharangot kongatott Kovács Gyula Magyar Örökség-díjas erdész, aki attól tart, hogy károsodhat, vagy akár tönkre is mehet a Kárpát-medence régi gyümölcsfáinak gyűjteménye.

A télen ugyanis Pórszombaton vadak rongálták meg a felbecsülhetetlen értékű génbank fáit, és hiába próbálkozott több ízben is, nem lát esélyt arra, hogy a vadásztársaság legalább a jövőben alaposabban végezze a dolgát. Kovács Gyula úgy tartja: minden nép, vagy közösség elsősorban saját öröksége által azonosítja be magát, és büszke arra, hogy sajátjának tekintheti és védheti a tradíciót. Az erdész évtizedekkel ezelőtt kezdte kutatni, majd gyűjteni térségünk gyümölcsészeti hagyományait. Létrehozta Göcsej régi gyümölcsfajtáinak génbankját, aztán bővítette a gyűjteményt az Őrség, később Hetés anyagával. Mostanra az egész Kárpát-medence régi fajtáit összegyűjtötte. Hatalmas összefogással létrehozta a Tündérkert mozgalmat és a régi magyar gyümölcsfajták legnagyobb gyűjteményét. A Pórszombat melletti Medes-hegyen 3000 mentett fajtát ültetett el, mára jelentős részük termőre fordult. A génbank fontosságáról annyit, hogy csak göcseji körtéből négyszáz régi fajtát őriznek, többet, mint amennyi az Európai Unió néhány országában összesen létezik. A kertekben őrizték bizonyos fajták utolsó egyedeit is. Pusztulásukkal ezek a fajták végleg elvesztek a magyar örökség, a magyar pomológia számára. Egyik ilyen fajta a Porhanyós rétesalma volt – nyaranta 2-3 hónapig érett –, és a gasztronómiai hagyomány szerint még az is meg bírta enni, akinek foga sem volt.

Műsorajánló

Tekintse meg a HÍD TV legfrissebb videóit!

Terasz - Őszintén a katedráról

Képújság

Legfrissebb hirdetéseink!