Szent Iván napi varázslatok, napfordulós tűzgyújtások

Szent Iván éjszakája igazi nyári ünnep, a napfordulóval, szerelmi varázslásokkal és tüzes programokkal, még akkor is, ha ebben az évben az igazi nyári napforduló június 20-án volt. Péterhidán is gyújtottak tüzet.

 

Június 20-24. a nyári napforduló ideje. Ilyenkor legrövidebb az éjszaka, és a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A világ minden táján megünneplik ezt a napot. Mind a pogány, mind a keresztény kultúrkörben jelentős ünnep, noha a keresztény hagyomány június 24-én Keresztelő Szent Jánosra, Jézus megkeresztelőjére emlékszik.
Hazánkban a XVI. századtól biztosan, de valószínűleg már korábban is örömtüzeket gyújtottak ezen az ünnepen. Szombaton Péterhidán is tüzet gyújtottak. Szertüzet. A négy égtáj irányából, egyszerre lobbantak fel a lángok majd táltos dob hangjára körbe táncolták a máglyát a Dráva Menti Íjászok, tudtuk meg a szervezet vezetőjétől. Szutyányi Ákos azt is elmondta, hogy a nyári napfordulós ünnepek anno több napig tartottak. Harmadnapra az ereje teljében lévő Napot köszöntötték. A varázslatos ünnepléssel a Napot akarták a pálya csúcsán tartani, hogy a fénye, az érlelő melege minél tovább tartson. Örömtűzzel, máglyával, máglyára szórt áldozatokkal, tánccal, énekkel, dobolással éltették a Teremtő Isten jelképét. E napon csak lányok (szüzek) gyújthatták meg a tüzeket, ellentétben a szertüzekkel, amelyekhez női kéz nem érhetett. A tüzet szertartásosan megtisztított területen gyújtották meg. Az ünnepek megszervezése és levezetése is a nők feladata volt. A tűz lángja tisztító, betegség elhárító erőként hatott arra, aki átugrotta. A parazsa és füstje veteményt, a fákat, a kutakat, a forrásokat védte a bajtól. A tűz mellett elfogyasztott gyümölcs növelte a gyermekáldást. Ekkortájt érett az édes alma, a cseresznye, a korai meggy, a testi-lelki szerelem jelképei. Az alma a nőiesség, a páros cseresznye, vagy meggy a férfiasság erőinek jelenlétét segítette. Női ünnep lévén a tüzet először az az asszony ugrotta át, aki a szakajtójában az almát hozta, és szórta azokat a tűzbe és a tűz köré.

A tűz átugrálásához is több hiedelem kötődik.  Szerelmi ügyködés folytán a szerelmeseknek együtt vagy külön-külön kellett átugraniuk a szerencsét hozó lángok felett, melyek így messze űzték tőlük a rosszat. A tüzet kézen fogva átugró szerelmeseknek a tűz nem csak örök együttlétet hozhat, hanem termékenységet is. Sőt, van olyan mágikus bűbáj is, amely szerint, ha a furfangos leányzó a kiszemelt gatyamadzagját megszerezte, amit utána elégetett, örökké magához láncolhatta.
A Szent Iván éjszakai tüzet használhatjuk arra is, hogy megszabaduljunk egy csomó kellemetlenségtől. Egy cetlire olyan dolgokat írunk fel, amelyektől meg akarunk szabadulni – pl. szegénység, rossz gondolatok – a Szent Iván-éji tűzbe dobva, mindez a múlté lesz. Fordítva is működik a kívánság teljesülés, ha pozitív kívánságokat, életcélokat tartunk a lángok fölé, azok is valóságokká válnak. Legalább reménykedhetünk benne. Ha hiszünk benne, az már erőt ad a megvalósításhoz.

Úgy tartották, hogy a Szent Iván-i tüzek egészségvarázsló jelleggel is bírnak. A tűzbe vetett almáról például azt gondolták, ha valaki eszik belőle, nem betegszik meg. Az asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, és ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Sőt, állítólag Szent Iván varázsos éjjelén még a gyógyfüvek is megszólalnak, és elárulják az arra érdemeseknek titkaikat.
FOTÓ: ADOBE STOCK

Műsorajánló

Tekintse meg a HÍD TV legfrissebb videóit!

Aktív iskola - Egészséges táplálkozás hete

Képújság

Legfrissebb hirdetéseink!