Sajtófotó díj Barcson élő fotóriporternek

A pályázat honlapján minden kategória díjazottjai és alkotásaik is megtalálhatók. Röhrig Dániel díjnyertes fotója 2023. szeptemberében készült, amikor több száz illegális bevándorló érkezett Ásotthalom térségébe. A határrendészet, a rendőrség, a polgárőrség együttesen lépett fel a migrációs mozgás megállítására. Röhrig Dániel szerkesztőségünk megkeresésére elmondta, 2009-10-ben pályázott először, majd 2017 óta minden évben. 2019-ben már egyik dokumentarista alkotása harmadik helyezett lett, társadalomábrázolás kategóriában, Magyarország választ címmel. 2022-ben: Covid napló anyáról, rólunk alkotása dicséretet kapott, illetve a megyében dolgozó legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter cím is az övé lett.
 A videós újságíró korábban a Nagyatádi Városi Televízió szerkesztőségének volt a tagja, négy éve pedig a Népszava külsős munkatársa, fotóriportere. Továbbra is a migrációs útvonalakat járja kollégáival, a Balkánnal foglalkoznak,  Koszovó, Ukrajna, Szerbia területén követik a konfliktusokat és a migrációs útvonalak változását. 
 

Fotó:
42. Magyar Sajtófotó Pályázat
Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi) 2. díj

Név: Röhrig Dániel
Munkahely: Népszava -külső munkatársa

A kép címe: Tornádóra várva

Képaláírás:

„Migránsgyűjtőpont” egy Ásotthalom-átokházai szántón, a szerb-magyar határtól néhány száz méterre, 2023 szeptemberében. A drónokkal felszerelt készenléti rendőrök és határvadászok 158 határsértőt tartóztattak fel. Az ideiglenes műszaki határzáron jutottak át. Amíg a Tornádó névre keresztelt szállítójárművekre várnak, egyesével vizsgálják át őket. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket, kést, szúró- és vágóeszközt elveszik tőlük. Személyazonosságot igazoló dokumentum a legritkább esetben van náluk. Ezeket eldobják, máskülönben idegenrendészeti eljárás indulna ellenük. Magukat általában szír, afgán vagy marokkói származásúnak mondják. Mivel Magyarország felszámolta a menekültellátó rendszerét, a röszkei tranzitzónából azonnal visszatoloncolják őket Szerbiába. Többségük nem először jár magyar földön, és vélhetően nem is utoljára: sokan tucatszor is próbálkoznak, mire eredménnyel járnak. Visszaút nemigen van számukra.