Nagyszombaton meg kellett rázni a gyümölcsfákat
Nagyszombat húsvét ünnepének elő napja, nagyszombat reggelére zöld ágakkal, virágokkal díszítik fel a templomot, mert ez a nap a feltámadás jegyében zajlik. Békési Margit, a Boróka Néptáncegyüttes nyugdíjas táncpedagógusa sok népszokást ismer, és táncosaival sokszor jelenítik meg ezeket előadásaik során is, ezúttal a Dráva Hullám Húsvéti műsorában beszélt az ünnepkörhöz kapcsolódó szokásokról.
Margitka többek között azt is elmondta, hogy nagyszombaton van a tűzszentelés, amikor is új tüzet gyújtanak, melyet csiholással élesztenek (a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát is ezzel gyújtják meg, amely azt jelképezi, hogy Jézus feltámadt és közel van a megváltás). Ezt követi a húsvéti gyertya- és keresztvíz-szentelés, majd a vigília-mise. Régen a szentelendő tűz hamujának különleges erőt tulajdonítottak, sokan hazavitték beletették az állatok ivóvizébe vagy szétszórták a földeken. Este feltámadási körmeneteket tartanak a keresztények, amikor is visszajönnek a harangok Rómából. Szokás volt régen ezen a napon a harangszóra kiszaladni a kertbe, megrázni a gyümölcsfákat, hogy a rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új.
fotó: agrarszektor.hu
Műsorajánló
Tekintse meg a HÍD TV legfrissebb videóit!
Képújság
Legfrissebb hirdetéseink!