Íjászverseny és szertűz köszöntötte a csillagászati tavaszt Péterhidán

Szutyányi Ákos, a szervezet elnöke számolt be szerkesztőségünknek a tavaszi napéjegyenlőség tiszteletére szervezett Tavaszváró örömíjász versenyről, és az azt követő eseményekről. Mint megtudtuk, a 9 célból álló versenyt az egyesület tagjai számára rendezték, így igazán családias hangulatban telt a nap. Kicsiknek, nagyoknak, ugyanazon a pályán kellett végigmenni illetve végig lőni. Különböző távolságból kellett szarvast, medvét, fácánt ábrázoló papírtáblákat eltalálni, sőt, még egy lelógatott kötélre is lőni kellett, de volt körcél is, és még hátrafele is lőttek egy imitált lóhátról. 25 induló volt, a leánykáknál Lantos Lelle, a legénykéknél Maszlag Zalán, nőknél Gyócsi Edina, férfiaknál Kocsis Bálint lett a győztes. Minden kategória bajnoka elnyerte a lehetőséget az esti szertűz meggyújtására. Ugyanis szertűz mellett zárták a napot, amikor is ősi hagyomány szerint, táltos dobszóval köszöntötték a tavaszt.
Szutyányi Ákos elmondta, hogy eleink a tavaszi, március 21-i napéjegyenlőséget, az őszi, szeptember 22-i, illetve szeptember 23-i napéjegyenlőséget ugyanúgy szertüzekkel ünnepelték, mint a nyári és téli napfordulót, június 21-én, és december 21-én. Ezeket a hagyományokat igyekszenek ők is életben tartani az egyesületen belül, mely már 30 fő feletti létszámmal büszkélkedhet. Közben nem feledkeznek meg az egyes dátumokhoz kapcsolódó történelmi eseményekről sem. Március 21. kapcsán pl. elhangzott Wass Albert: Emlékezés egy régi márciusra című verse, Kocsis Heléna tolmácsolásában.

Honfoglaló őseinknél a 9. században a napfordulós ünnep különösen nagy jelentőséggel bírt. Dobbal, zenével, énekkel próbálták előcsalogatni a tavaszt. Vetélkedtek is, az erőpróbákat pedig számos szertartás színesítette. Többségük a tűzhöz és a tavaszhoz kötődött: a szalmabábuval együtt az elmúlt esztendő rossz történéseit is elégették. Ez ugyanis a régi terhek, a megfáradt energiák leadásának időszaka.
A naphoz kapcsolódó néphagyomány az is, hogy március 21-én, Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amiknek gyógyító erőt tulajdonítottak.