Betyárvilág Barcson

A korabeli betyárokról, betyár világról tartott előadást Rózsás Márton helytörténész szerdán, barcson a Városi Könyvtárban. A helytörténeti előadássorozatban már egyszer volt téma a betyárság a településrészek története kapcsán, ám most eddig nem ismert részletek is elhangzottak.
 

Pálfalu környéke, melyet 1841-ben telepített gr. Széchényi Pál, a betyárvilág ismert működési területe volt. 1863-1865 között a rigóci csárdás egyik fia, Gelencsér Jóska vezette a leghírhedtebb bandát, mely Dél-Somogyot is rettegésben tartotta. Barcson és Pálfaluban is raboltak, a zsákmányt orgazdáknak adták el. A feljegyzések szerint az orgazdaságot akkor is büntették, 1864. áprilisában pl. a pálfalusi temető előtti téren egyszerre 5 orgazdát akasztatott fel a megyei rögtönítélő bíróság.
A betyár szó, perzsa-török eredetű, mely más és más értelemben és bizonyos ingadozó jelentéssel terjedt el a különböző országokban. A perzsa bikar, batiar stb. török bikiar, bekiar szavaknak magyar nyelven értelme: dologtalan suhanc. Nálunk a nép, még a »kujtorgó« fegyveres betyárt sem tekintette gonosztevőnek. A betyár szó Dunántúlon nem vert gyökeret, itt a nép a betyárkodót duhajnak, az igazi betyárt járkálónak, kójtorgónak, zsiványnak nevezte.

Műsorajánló

Tekintse meg a HÍD TV legfrissebb videóit!

Gorján Method - egy életmód, mely generációkat inspirál

Képújság

Legfrissebb hirdetéseink!