|
Számokban kifejezve: 21,7 millió éjszakai és 12,6 millió nappali, összesen tehát 34,3 millió villanás jellemezte az idei viharjelzési szezont – összegezett Dobai Sándor, a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület elnöke. A 80 éve működő viharjelzés rendszere az elmúlt években jelentős fejlesztésen ment keresztül, hozzájárulva a lakosság és az üdülők megbízható figyelmeztetéséhez, riasztásához. A mostani szezonban a Balaton nyugati medencéjében 2042, a középső medencében 1885, a keleti medencében 1851, a Velencei tónál 1370, a Tisza-tónál 1242 órán át volt érvényben valamilyen fokozatú viharjelzés. Az értékek a Balaton középső és a keleti medencéjében csökkentek a leginkább, több mint száz órával.
Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes a tájékoztatón azt hangsúlyozta: az ország négy nagy tava közül kettőn idén nem volt haláleset, ez a közös munka eredménye. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai 79 alkalommal kényszerültek beavatkozni, 161 fürdőzőt vagy hajóval bajbajutott embert mentettek ki a vízből. Január elseje és október 30-a között hat ember fulladt a Balatonba, ám egyik tragédia sem a viharjelző rendszer hibája vagy a figyelmeztetés elmaradása miatt következett be. A vízi balesetek jelentős része az emberi felelőtlenségre vezethető vissza, arra, hogy sokan nem jól mérik fel a képességeiket.
Dr. Tollár Tibor tűzoltó dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettese beszámolójában a viharjelzés alapvető feladatára, a megelőzés fontosságára világított rá. Hozzátette: a főigazgatóság évről évre arra törekszik, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően az állampolgárok fokozottabb biztonságban élvezhessék a tavaink nyújtotta előnyöket. Ezt szolgálta az is, hogy az idei szezonban a Balaton keleti medencéjében tíz állomás már új, környezetbarát és költséghatékony LED-es lámpákkal felszerelve kezdhette meg működését. Amikor megelőzésről beszélünk – tette hozzá a dandártábornok –, akkor nem pénzről, hanem feladatokról beszélünk. A következő időszakban további állomások elhelyezését tervezi a katasztrófavédelem: Tihany térségében, a Zala folyó befolyásánál, Balatongyöröknél és Csopaknál mutatkozik erre igény. A tábornok ezután arról tájékoztatott, hogy működik az androidos telefonkészülékekre letölthető „TAVIHAR” elnevezésű applikáció, amelynek segítségével az állampolgárok folyamatosan nyomon követhetik a viharjelző rendszerek működési állapotát. Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki obszervatóriumának vezetője az idei év szélsőségeiről beszélt, amelyek mint mondta, még indokoltabbá teszik a viharjelző rendszer működését és annak figyelemmel kísérését. A Balatonnál hét olyan nap is volt, amelyen 90 kilométer/órát meghaladó széllökések voltak. De az Yvette-ciklon idején többször mértek 110 kilométer/órás lökéseket is. A lehullott csapadék mennyisége – augusztusban és szeptemberben másfélszer több esett az átlagnál – is szélsőségessé tette a térség időjárását, és az ilyen esetek mind gyakoribbak – jelentette ki a meteorológus, hozzátéve, a károk mértékét a felkészüléssel tudjuk csökkenteni.
Somogy Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság
|
