Pártában maradtak a barcsi madarak

A közönségnek így sem kellett érdekesség nélkül hazamenni,  a bemutatóközpont épületébe vonultak, ahol vetítéssel színesített előadás keretében ismerhették meg a madárgyűrűzés elmúlt 100 évét és mai gyakorlatát.

A programot a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi munkatársa vezette.

Mint mondta, a madarak az esős időben olyan testhelyzetet vesznek fel, hogy tollazatuk a legnagyobb védelmet biztosítsa az eső kellemetlen hatása ellen. Ebben az időben repülésük is leáll, hacsak a táplálékszerzés azt nem indokolja. A történelmi visszatekintésből megtudtuk, a madarak vonulása élénken foglalkoztatta az embert. Hova lesznek ősszel a vándormadarak?

A történelem folyamán számos megfigyelést írtak le a madarak vonulásáról. Hans Krisztián tanár 1898-ban mondta ki, hogy a megoldás, meg kell jelölni a madarakat. Az első nagyobb madárgyűrűzés Németországban történt 1901-ben egy madármegfigyelő állomáson.

1908-bán a Királyi Magyar Ornitológiai Társaság munkatársai Hermann Ottó irányításával alkalmazták,

Németországi minták alapján itthon gyártott fémgyűrűkkel. Elsősorban a fészekben lévő fiókákat gyűrűzték az egyszerű elérhetőség miatt. Magyarországon, országos szinten 27 madárfajból 1067 egyedet gyűrűztek meg, ebben legnagyobb számban dankasirály, füsti fecske  és gém fordult elő. 1909. március. 3-án Dél-Afrikában találtak egy gólyát, melyet 1908-ban a Budapesti Madártani Intézet munkatársai gyűrűztek meg.

A madarak gyűrűzését fokozatosan átvették más országok is. Az első huszonöt évben 266 önkéntes csapat 200 fajt, 84000 egyedet gyűrűzött meg. 1928-ban elkészült az első falitérkép a magyarországi madarak vándorlásáról. 1944-ben leégett és megsemmisült a Madártani Intézet teljes adatállománya. 1945-ben lezárult a madárgyűrűzés hőskora.

100 év alatt sok minden megváltozott. A gólyák a kéményekről a villanyoszlopokra költöztek. Egy dolog viszont változatlan maradt, az pedig a gólyafészek szerkezete

. Azért van tüskés ágakkal körbevéve, hogy a fióka, ha fészkelődik, a szúrós ág befelé kényszerítse, s ne essen ki. Mit mutat a gyűrű? A nemzeti jelzés mellett „évgyűrűként” is szolgál.

Érdemes hát óvni a meggyűrűzött példányokat, hogy kérdéseink mellé a választ is párosítani tudjuk. A gyűrű tehát nem más, mint egyfajta házasság a megfigyelt példány és az ember kíváncsisága között.

/P.R./