A nagyszentmiklósi kincs hiteles másolatai Pécsett

Több mint 200 éve, 1799-ben kerültek elő a bánáti Nagyszentmiklós határában azok az avarkori aranytárgyak, amelyek közül a fennmaradt 23 db aranyedény először Pestre, majd Bécsbe került.

A szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van a leletegyüttes hiteles, galvanoplasztikai másolata, melyet az április 26-án a Csontváry Múzeumban megnyílt kiállítás keretei közt a nagyközönség számára is bemutatnak. A bánáti Nagyszentmiklós határában 1799. július 3-án árokásás közben aranytárgyakra, korsókra, poharakra, tálakra bukkantak, a fennmaradt 23 db aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került. A ma nagyszentmiklósi kincs néven ismert páratlan lelet koráról megtalálása óta folyik a vita, az aranylelet máig élénken foglalkoztatja a kutatókat, akik a kincs eredetéről vallott elképzeléseiket közel ezer cikkben és tanulmányban, három tanulmánykötetben foglalták össze. A számos bizonytalansággal övezett kincset először 1884-ben állították ki Magyarországon, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten. A kiállítás arra vállalkozott, hogy felvázolja azt a tárgyi és kulturális környezetet, amelyet a Nagyszentmiklóson előkerült kincs hátterének és párhuzamának tart. Ezt az irányt követi a Pécsett 2018. április 26-án megnyílt kiállítás is. A nagyszentmiklósi kincs eredeti darabjait Bécsben őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van a leletegyüttes galvanoplasztikai másolata, melyet a kiállítás keretei közt a nagyközönség számára is bemutatnak. A tárlat látogatói emellett a kiállított tárgyak segítségével megismerkedhetnek az avarok és a honfoglaló magyarok régészeti hagyatékával is. A kiállítás szeptember 30-áig látogatható.

Műsorajánló

Tekintse meg a HÍD TV legfrissebb videóit!

Barcsi Krónika 2018. június 4.

Képújság

Legfrissebb hirdetéseink!