A balatoni kagylókba zárt „fémet” kutatják
A kagylók fémtartalmának változása olyan eseményekkel is kapcsolatban állhat, mint a Balaton nyugati medencéiben előforduló nyárvégi üledék- vagy vízhatárfelületen mérhető oxigénhiányos állapotok és az algavirágzás - derült ki abból a tanulmányból, amelyben egy kutatócsoport a Balatonban jelen lévő átmeneti fémek és félfémek forgalmát vizsgálta.
A kutatást az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a Pannon Egyetem Fenntartható Megoldások Kutatócsoportjával, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Genetikai Intézetével és a toruni (Lengyelország) Kopernikusz Egyetem munkatársaival együttműködve végezték - közölte az ELKH az MTI-vel pénteken. A kutatás során megállapították, hogy a tóban tömegesen előforduló invazív Dreissena kagylófajok - kvagga- és vándorkagyló - évszakos aktivitásuknak megfelelően meghatározó szerepet játszanak mind a természetes geokémiai háttér, mind az emberi tevékenység következtében megjelenő elemek mozgásában és raktározásában. Az eredmények azt mutatják, hogy a kagylók fémtartalmának változása olyan eseményekkel is kapcsolatban állhat, mint a Balaton nyugati medencéiben előforduló nyárvégi üledék- vagy vízhatárfelületen mérhető oxigénhiányos állapotok és az algavirágzás. A siófoki medence körüli megnövekedett urbanizáció vagy a tó körüli szőlők gombás fertőződése ellen használt réztartalmú permetszerek alkalmazása szintén hatással lehet erre a folyamatra.
fotó: ridikul.hu
Műsorajánló
Tekintse meg a HÍD TV legfrissebb videóit!
Képújság
Legfrissebb hirdetéseink!