A piacok szerepét átvették az bevásárló centrumok

Cserépedény, kosár, teknő, csontfésű, kalap, péksütemény, mézeskalács, készruha, méterárú, kötél, bőrtermékek egyaránt helyet kaptak egykor a barcsi piacon, melyeket mind helyi mester állított elő, ám ma már ilyen mestereket alig találni, ezeket a termékeket pedig már szaküzletekben vásárolják meg az emberek.

Rózsás Márton, helytörténetkutató, Barcs város díszpolgára beszélt a Barcsi Krónikában a téma kapcsán és többek között elmondta a vásár és piac méretében és összetételében is eltérő. A vásárokon élőállatokat és kézműipari termékeket is lehetett venni, a piacon inkább a háztájiban megtermelt áruféleségeket, de mindkettő gazdasági és társadalmi fórum, ahol termények, termékek, vélemények és információk cserélnek gazdát.  Nagyatádon és Szigetváron ma is kultusza van ennek és a piac szinte már egy kis vásár. Barcs országos vásár tartás jogot királyi adományként az 1797-es mezővárosi jogokkal együtt kapott , akkora volt a forgalma, hogy a birtokközpontnak számító csokonyavisontai vásár elnéptelenedett. A Széchényiek Nyugat-Európát is ellátták mezőgazdasági termékekkel, majd az I.VH előtt az Osztrák-Magyar hadsereg számára pl. Barcson vásároltak rendszeresen lovakat. A vásárok, piacok a I.VH utáni évekig, a trianoni döntésig funkcionáltak jól, majd a gazdasági válsággal leépültek. A Békeutcába áthelyezett vásártér az 1970-es évekig üzemelt eredeti funkciójában a piac pedig a templom melletti út túloldalára került, a belváros átépítéséig. A már akkor is leszálló ágban lévő piac újraélesztésére több próbálkozás is történt azóta, kisebb nagyobb sikerrel. Manapság, péntekenként érhetők el helyi termékek a Sétáló utcai piacon.

Műsorajánló

Tekintse meg a HÍD TV legfrissebb videóit!

Barcsi Krónika 2020. október 26.

Képújság

Legfrissebb hirdetéseink!